2011–ben döntött Soponya képviselő-testülete, hogy Abával szemben vélt tartozásait peres úton próbálja behajtani. ( Lásd: 2011. Válótársak című írásunk.). Akkoriban a szomszéd társ- település pénzügyi gondjai borzolták a kedélyeket. A folytatásról viszont eddig nem tudtunk semmit. Abai információkból megismerhetjük, hogy időközben egyik bírósági per lezajlott mely számunkra kedvezőtlen véget ért, erről következőt mondta Kossa Lajos Aba polgármestere az egyik testületi ülésen:

” … Soponya Önkormányzatával folyó perekről az alábbi tájékoztatást tudom adni. Soponya olyan igényeket nyújtott be adósságrendezés kapcsán, amelyeket a pénzügyi gondnok részben vagy teljes egészében visszautasított, és ezeket a visszautasított igényeket peresítette Soponya Önkormányzata.

Az egyik per az iskolai dolgozók Aba Önkormányzata helyett kifizetett túlóra díjakról, illetve étkezési jegyek megfizetése iránti követelés szól. Ebben a perben három tárgyalást tartott a bíróság, a három tárgyalásból az elsőn jelent meg Soponya jogi képviselője, az ezt követő két tárgyaláson már nem jelent meg, érdemi keresetet nem tudott benyújtani Soponya Önkormányzata és nem csatolta a bíróság által kért bizonyítékokat”

„A Szekesfehérvári Járásbíroság Soponya Nagyközség Önkormányzatának kérését elutasította, és kötelezte Soponya Önkormányzatát, hogy Aba Nagyközség Önkormányzata számára 114.300 Ft perköltséget fizessen meg  ezért elutasításra került első fokon Soponya Önkormányzatának kereseti kérelme.”

Szerettük volna a másik felet Soponya Önkormányzata részéről Béndek József  polgármestert megkérdezni, azonban június 27-i E-mail megkeresésünkre a cikk megjelenésig nem kaptunk választ. 

Részlet az ítéletből, melyből érzékelhető mi is történt az elmúlt hónapokban. Felperes Soponya Nagyközség Önkormányzata, alperes Aba Nagyközség Önkormányzata.

„Még az első tárgyaláson felperes előadta, (6.sz. jegyzőkönyv), hogy nem vitásan a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségét  2011. május hónapban elsőként a felperes szegte meg, az őt, terhelő kifizetéseket felfüggesztette, és vállalta, hogy megjelöli , hogy erre az alperes magatartása miként adott okot, vállalta, hogy az alperes 6/A/2. alatt csatolt érdemi ellenkérelmére nyilatkozik, ezeknek nem tett eleget. Lényegében a felperes nem tudta megjelölni, hogy a kereseti kérelme milyen kifizetéseken alapul. Tekintettel arra, hogy a társulási megállapodás is ellentmondásos rendelkezéseket tartalmazott, a bíróság -e körben keresetet előterjesztő felperest részletesen kioktatta a bizonyítási teherről, a bizonyítandó tényekről, arról, hogy amennyiben a társulási megállapodás tartama a költségviselés aránya, vagy a költségviselés módja is vitatott az intézményt fenntartó tárulás esetében, akkor milyen módon tehet eleget a bizonyítási kötelezettségének (első tárgyalási jegyzőkönyv). A kereseti kérelem alaptalan, mert a felperes nyilatkozatai, és a csatolt iratok ellentmondásosak, maga a felperes sem jelölte meg az eseti kérelem alapjául szolgáló tényelőadását, a követelése jogalapját, jogcímét, az azt alátámasztó bizonyítékokat. A bíróság arra is felhívta, hogy igazolja, hogy a felperes a törvényi határidőben eleget tett az adósságrendezési eljárásban a bejelentési kötelezettségének. Az első tárgyalást követően kitűzött két újabb tárgyaláson a felperes nem jelent meg, és a bíróság által biztosított határidőben, illetőleg azt követően sem tett korábbi vállalása ellenére sem nyilatkozatot, bizonyítási indítványt, nem is nyilatkozott az alperesi

ellenkérelemre, arra, hogy a társulási megállapodást miért szegte meg elsőként maga a felperes, a társulási megállapodás megszüntetése körében milyen elszámolás, levelezés folyt a felek közt, az adósságrendezési eljárásban nyilvántartásba vételre került –e a felperesi követelés valamely eleme, mint jogos követelés, mikor, mely munkavállaló részére, milyen jogcímen teljesített kifizetést, csatolja az erre vonatkozó okiratokat. A bíróság arra is felhívta a felperest, hogy részletesen fejtse ki, hogy az alperes milyen jogellenes magatartásával okozott kárt a részére. A bíróság külön kiemelten felhívta a figyelmét arra, hogy a Pp 141.§.

6) bekezdés alapján a határidőn túl előterjesztett további indítványokat a bíróság mellőzi, azonban a felperes nem is terjesztett elő bizonyítási indítványt. A felperes további 8 napos határidő engedélyezését kérte 2012. november 29. napján érkezett beadványában, azonban a határidőt ismét elmulasztva csupán 2013. januárjában terjesztette elő 21. 22. szám alatt a keresetmódosítást, de fentiekre nem nyilatkozott, s ekkor sem csatolta a kifizetést igazoló dokumentumokat, illetőleg nem indítványozott bizonyítást a kifizetések, a társulási megállapodás értelmezése, a felek szerződési akarata és a tényleges gyakorlat körében.

Fentiekre tekintettel a Pp. 3.§. valamint a Pp 141.§. 6) bekezdése alapján a bíróság a felpereshez újabb felhívást, kioktatást nem intéz, hiszen a jogi képviselővel eljáró felperest a bíróság többször oktatta ki a kereseti kérelem ténybeli előadásának részleteiről, illetőleg a bizonyítandó tényekről, sőt a bizonyítási eszközökről is, ezeknek a felperes nem tett eleget, így a bizonyítás elmulasztását a terhére értékelve a bíróság a keresetet elutasította.”