Soponya t�rt�nelme

 A telep�l�s Fej�r megy�ben a S�rv�z ment�n fekszik. A helyi homokb�ny�b�l el�ker�lt r�mai kori aranyakat a Nemzeti M�zeumban �rzik. Els� eml�t�se 1224-b�l sz�rmazik Suppana n�ven. A t�r�k h�dolts�g alatt Sziget-Soponya lakosai a N�dor- �s Malom csatorna k�z�tt �ltek. A t�r�k h�dolts�g idej�n a t�l�l�st igen gyakran a S�rv�z mocsarai biztos�tott�k, ide menek�lt a lakoss�g v�sz eset�n. A t�r�k�k kivonul�sa ut�n Nagyl�ng lak�i ink�bb Sopony�n �p�tkeztek. A R�k�czi szabads�gharc idej�n a n�p elmenek�lt, majd, amikor 1713-ban visszat�rtek, a mostani helyen alak�tottak falut. 1650-ben Zichy Istv�n kez�be ker�lt a ter�let, k�zpontban Nagyl�nggal. Sopony�t a valamikori jelent�sebb Nagyl�nggal 1936-ban egyes�tett�k Mivel Fej�r megye egyik legvonz�bb vad�szter�lete a S�rv�z-Malom �s a S�d-N�dor csatorna k�z�tti ter�let a szocializmusban gyakori vend�g volt K�d�r J�nos. Jelenleg Soponya az Abai kist�rs�g tagja.

K�d�r J�nos soponyai vad�szaton

/Nagy�t�s�rt KATT A K�PEKRE/

K�zs�g sz�l�tte Pyrker J�nos (1772-1847) egri �rsek, az egri l�ceum alap�t�ja, Szentirmay Elem�r (1836-1908) zeneszerz�, a XIX. sz�zad v�g�n �r�dott divatos n�psz�nm�vek megzen�s�t�je, valamint gr�f Zichy Alad�r (1864-1937) �s gr�f Zichy J�nos (1868-1944). Mindketten politikai p�ly�n m�k�dtek �s miniszterk�nt, korm�nytagok voltak. A csal�d tagjai �s a hely sz�l�tte volt gr�f Zichy Gyula (1871-1942) kalocsai �rsek, az MTA tagja is.

Forr�s: Polg�rmesteri Hivatal kiadv�nya