Zichy kastély
A Zichy család kastélya az 1740-es években épült. A kastélyhoz egy 47 hektáros angolpark tartozik, ami eléggé elhanyagolt állapotban van. A XIX. század elején gróf Zichy István a kor egyik legtehetségesebb építészével, Pollack Mihállyal készíttette el a kastély klasszicista átépítésének, kibővítésének terveit. A II. világháború alatt a kastélyt kifosztották, majd hosszú ideig üresen állt. Az épületben 1959-1999. között gyermekotthon működött. Jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság befektetőket keres az épületegyüttes hasznosítására.
Zichy- kastélypark
1760-ban említenek először a soponyai kastély körül kerttelepítést, és a személyzeti összeírásban a legnagyobb létszámot a kertészet adja. Ez időben Magyarországon díszkert csak barokk stílusban épült.
1807-ben Pollack Mihály tervei szerint korszerűsítik és bővítik a kastélyt klasszicista stílusban, és ehhez „angol kert"-et építenek mai méretűre, feltehetően Pollack Mihály útmutatása szerint. A Selyem-majori árok vize folyt, kanyargott a kert közepén díszként a mesterségesen alakított „Hattyús tó" után lévő, jelentős kiterjedésű sóstóba.
1799-ben gróf Zichy János házasságot kötött Colloredo Franciskával és ezzel újabb fényes fejezet kezdődik a kertépítésben.
A betorkolás fölött szép kőhidat építenek 1822-ben. Ezen átvezet az út a kastélyba. A Hattyús tó melletti mesterséges dombokon tiszafa és virginiai borókaliget volt, a dombtetőn filagóriával. A sóstó közepén jelentős méretű dombként emelkedett ki a sziget. A kastély belső udvarának díszkútjára a klasszicistaízlés szerinti felépítmény került vörösmárványból 1829-ben. Az 1836-os leírás szerint a park már „látvány". Az angol-kert divatos növényei, a szomorúfűz, a jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők nagy része ma is megvan. Különös érdekessége és értéke a kertnek a védett értékként számon tartott téltemető tavaszi virágzása. Itt az egész kertet koratavasszal szinte elborítja.
A kert rétjeit, tisztásait szamárral legeltették és ezért, ahol leginkább tartózkodtak, azt a területet „szamárrét"-nek nevezték.
1894-ben artézi kutakat fúrtak a víznyerés érdekében. Ezek, mint források működtek, vörösmárvány foglalatban. A gróf lányai után Ludovika és Viktória forrásnak nevezték el. Később egy „Katona-forrás" is lett a kertben.
Itt kezdte pályáját a várpalotai születésű Fuchs Emil, aki 1865-tol jeles fővárosi főkertész volt. A tulajdonos Gróf Zichy Ödön a kertészetnek élt, tudományosan művelte. Nyolc üvegház volt ékessége a kertnek, különleges növényekkel.
1900 után gróf Zichy János kulturális miniszter részére a keleti homlokzat elé díszes parter épül szőnyegágyakkal.
A kastély nem látogatható, de a parkba több helyen is be lehet menni. Van egy elhagyott medence is az erdős részen. Ha valaki megnézi, óvatosan közelítse meg!
Forrás: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
Polgármesteri Hivatal kiadványa
Kertitó
Részlet a parkból
Hattyús tó
Kapu a kastélyhoz
NAGYÍTÁSÉRT KATT A KÉPEkRE! |