Zichy kast�ly

A Zichy csal�d kast�lya az 1740-es �vekben �p�lt. A kast�lyhoz egy 47 hekt�ros angolpark tartozik, ami el�gg� elhanyagolt �llapotban van. A XIX. sz�zad elej�n gr�f Zichy Istv�n a kor egyik legtehets�gesebb �p�t�sz�vel, Pollack Mih�llyal k�sz�ttette el a kast�ly klasszicista �t�p�t�s�nek, kib�v�t�s�nek terveit. A II. vil�gh�bor� alatt a kast�lyt kifosztott�k, majd hossz� ideig �resen �llt. Az �p�letben 1959-1999. k�z�tt gyermekotthon m�k�d�tt. Jelenleg a Kincst�ri Vagyoni Igazgat�s�g befektet�ket keres az �p�letegy�ttes hasznos�t�s�ra.

Zichy- kast�lypark

1760-ban eml�tenek el�sz�r a soponyai kast�ly k�r�l kerttelep�t�st, �s a szem�lyzeti �ssze�r�sban a legnagyobb l�tsz�mot a kert�szet adja. Ez id�ben Magyarorsz�gon d�szkert csak barokk st�lusban �p�lt.

1807-ben Pollack Mih�ly tervei szerint korszer�s�tik �s b�v�tik a kast�lyt klasszicista st�lusban, �s ehhez „angol kert"-et �p�tenek mai m�ret�re, feltehet�en Pollack Mih�ly �tmutat�sa szerint. A Selyem-majori �rok vize folyt, kanyargott a kert k�zep�n d�szk�nt a mesters�gesen alak�tott „Hatty�s t�" ut�n l�v�, jelent�s kiterjed�s� s�st�ba.

1799-ben gr�f Zichy J�nos h�zass�got k�t�tt Colloredo Francisk�val �s ezzel �jabb f�nyes fejezet kezd�dik a kert�p�t�sben.

A betorkol�s f�l�tt sz�p k�hidat �p�tenek 1822-ben. Ezen �tvezet az �t a kast�lyba. A Hatty�s t� melletti mesters�ges dombokon tiszafa �s virginiai bor�kaliget volt, a dombtet�n filag�ri�val. A s�st� k�zep�n jelent�s m�ret� dombk�nt emelkedett ki a sziget. A kast�ly bels� udvar�nak d�szk�tj�ra a klasszicista�zl�s szerinti fel�p�tm�ny ker�lt v�r�sm�rv�nyb�l 1829-ben. Az 1836-os le�r�s szerint a park m�r „l�tv�ny". Az angol-kert divatos n�v�nyei, a szomor�f�z, a jegenyeny�r, jap�n ak�cok, vadgeszteny�k, fekete- �s erdei feny�k nagy r�sze ma is megvan. K�l�n�s �rdekess�ge �s �rt�ke a kertnek a v�dett �rt�kk�nt sz�mon tartott t�ltemet� tavaszi vir�gz�sa. Itt az eg�sz kertet koratavasszal szinte elbor�tja.

A kert r�tjeit, tiszt�sait szam�rral legeltett�k �s ez�rt, ahol legink�bb tart�zkodtak, azt a ter�letet „szam�rr�t"-nek nevezt�k.

1894-ben art�zi kutakat f�rtak a v�znyer�s �rdek�ben. Ezek, mint forr�sok m�k�dtek, v�r�sm�rv�ny foglalatban. A gr�f l�nyai ut�n Ludovika �s Vikt�ria forr�snak nevezt�k el. K�s�bb egy „Katona-forr�s" is lett a kertben.

Itt kezdte p�ly�j�t a v�rpalotai sz�let�s� Fuchs Emil, aki 1865-tol jeles f�v�rosi f�kert�sz volt. A tulajdonos Gr�f Zichy �d�n a kert�szetnek �lt, tudom�nyosan m�velte. Nyolc �vegh�z volt �kess�ge a kertnek, k�l�nleges n�v�nyekkel.

1900 ut�n gr�f Zichy J�nos kultur�lis miniszter r�sz�re a keleti homlokzat el� d�szes parter �p�l sz�nyeg�gyakkal.

 A kast�ly nem l�togathat�, de a parkba t�bb helyen is be lehet menni. Van egy elhagyott medence is az erd�s r�szen. Ha valaki megn�zi, �vatosan k�zel�tse meg!

Forr�s: Kert�szeti �s �lelmiszeripari Egyetem

            Polg�rmesteri Hivatal kiadv�nya

Kertit�

R�szlet a parkb�l

Hatty�s t�

Kapu a kast�lyhoz 

NAGY�T�S�RT KATT A K�PEkRE!