A Soponya Gportalra feltöltött diószedés megtiltó plakát nagy port kavart az ország minden részében, híroldalak foglalkoztak vele, az ügyhöz százával szóltak hozzá, és az esetek 99%-ban mélységesen elítélő módon. A plakáton Béndek József polgármester neve szerepel, de szerettem volna hivatalos magyarázatot kapni ennek jogi hátteréről, ezért Dr. Horváth Csaba Káloz- Soponya közös  jegyzőjéhez fordultam.

Helyi plakát.- Minden eddigi Soponya Gportálos nézettséget megdöntött.

Bár nehéz volt utolérni többszöri keresés után ma választ kaphattam kérdéseimre. Délelőtt jegyző úr elmondta, hogy a plakát az önkormányzat tulajdonát hivatott védeni, jelen esetben a diót. Kérdeztem van-e helyi rendelet erre illetőleg, de a testület, mint megtudtam nem foglakozott még ennek megalkotásával, viszont a jegyző úr hivatkozott a magántulajdon védelmére a 1956.évi. IV. törvény Ptk. 99.§. rendelkezésére, mely ezt hivatott védeni:

   „99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, a melynek megtérítésére senkit  sem lehet kötelezni.”

Mivel ezek az utak önkormányzati tulajdonban vannak így a diószedése őket illeti. Arra a helyzetfirtatásomra, miszerint külön helyi rendelkezés hiányában ez nem csak a dióra szól, mert más termés is van az utak mellett – bodza, szeder, gesztenye – is vonatkoznia  kell, illetve nem lehetne szénát, csalánt gyűjteni sem, mert hát ez is az önkormányzat területének „gyümölcse”. Valamint ha önkormányzati tulajdonban nem lehet különbséget tenni bel- és külterületi utak között, tehát ha védjük a „közös értékeinket” a házak előtti termés is az önkormányzaté. Jegyző úr véleménye szerint amíg nincs külön helyi rendelet, addig minden termés az önkormányzat a kizárólagos tulajdona. Véleménye szerint a jogalkotók is erre az irányba tendálnak.

Ez ismeret birtokában jöttem el az önkormányzatunktól. Nem sok biztatóval szolgálhattam volna a tisztelt olvasóknak, legfeljebb annyival, hogy ezek után e törvény szerint minden dologi és anyagi költség a tulajdonost, tehát az önkormányzatot terheli. Sarkítva nincs több közterületen seprés, fűvágás, virágosítás, fagondozás és hóeltakarítás, mert ez mind a tulajdonos kötelezettsége.

Diótörő.

 Majd délután a polgári törvénykönyv tanulmányozása közben a következőkre akadtam a szomszédjog alatt.

„Ptké. 20. § A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.”

Tehát ez szerint, ha az önkormányzat, mint tulajdonos nem szedi fel megelőzve bárkit, akkor a közterületen szabadon felszedhető a termés. A bírság kiszabása pedig egyenesen jogellenes. Az új ismeretek tudatában felhívtam a jegyző urat Kálozon, és ismertettem ezen passzust. Ígéretet kaptam, hogy leszedik a plakátokat, illetve esetleg átfogalmazzák, valamint tájékoztatott a jegyző úr, hogy szabálysértésért senkit nem bírságoltak meg ez ügyben.

Zárásként még egy rövid idézet a Polgári Törvénykönyvből:

„5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.”