A Soponya Gportalra felt�lt�tt di�szed�s megtilt� plak�t nagy port kavart az orsz�g minden r�sz�ben, h�roldalak foglalkoztak vele, az �gyh�z sz�z�val sz�ltak hozz�, �s az esetek 99%-ban m�lys�gesen el�t�l� m�don. A plak�ton B�ndek J�zsef polg�rmester neve szerepel, de szerettem volna hivatalos magyar�zatot kapni ennek jogi h�tter�r�l, ez�rt Dr. Horv�th Csaba K�loz- Soponya k�z�s  jegyz�j�hez fordultam.

Helyi plak�t.- Minden eddigi Soponya Gport�los n�zetts�get megd�nt�tt.

B�r neh�z volt utol�rni t�bbsz�ri keres�s ut�n ma v�laszt kaphattam k�rd�seimre. D�lel�tt jegyz� �r elmondta, hogy a plak�t az �nkorm�nyzat tulajdon�t hivatott v�deni, jelen esetben a di�t. K�rdeztem van-e helyi rendelet erre illet�leg, de a test�let, mint megtudtam nem foglakozott m�g ennek megalkot�s�val, viszont a jegyz� �r hivatkozott a mag�ntulajdon v�delm�re a 1956.�vi. IV. t�rv�ny Ptk. 99.�. rendelkez�s�re, mely ezt hivatott v�deni:

   „99. � A tulajdonos jogosult a dolgot haszn�lni �s a dologb�l foly� hasznokat szedni, viseli a dologgal j�r� terheket �s a dologban be�llott azt a k�rt, a melynek megt�r�t�s�re senkit  sem lehet k�telezni.”

Mivel ezek az utak �nkorm�nyzati tulajdonban vannak �gy a di�szed�se �ket illeti. Arra a helyzetfirtat�somra, miszerint k�l�n helyi rendelkez�s hi�ny�ban ez nem csak a di�ra sz�l, mert m�s term�s is van az utak mellett – bodza, szeder, gesztenye – is vonatkoznia  kell, illetve nem lehetne sz�n�t, csal�nt gy�jteni sem, mert h�t ez is az �nkorm�nyzat ter�let�nek „gy�m�lcse”. Valamint ha �nkorm�nyzati tulajdonban nem lehet k�l�nbs�get tenni bel- �s k�lter�leti utak k�z�tt, teh�t ha v�dj�k a „k�z�s �rt�keinket” a h�zak el�tti term�s is az �nkorm�nyzat�. Jegyz� �r v�lem�nye szerint am�g nincs k�l�n helyi rendelet, addig minden term�s az �nkorm�nyzat a kiz�r�lagos tulajdona. V�lem�nye szerint a jogalkot�k is erre az ir�nyba tend�lnak.

Ez ismeret birtok�ban j�ttem el az �nkorm�nyzatunkt�l. Nem sok biztat�val szolg�lhattam volna a tisztelt olvas�knak, legfeljebb annyival, hogy ezek ut�n e t�rv�ny szerint minden dologi �s anyagi k�lts�g a tulajdonost, teh�t az �nkorm�nyzatot terheli. Sark�tva nincs t�bb k�zter�leten sepr�s, f�v�g�s, vir�gos�t�s, fagondoz�s �s h�eltakar�t�s, mert ez mind a tulajdonos k�telezetts�ge.

Di�t�r�.

 Majd d�lut�n a polg�ri t�rv�nyk�nyv tanulm�nyoz�sa k�zben a k�vetkez�kre akadtam a szomsz�djog alatt.

„Ptk�. 20. � A k�zter�letre �thajl� �gakr�l lehull� gy�m�lcs�ket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - b�rki felszedheti.”

Teh�t ez szerint, ha az �nkorm�nyzat, mint tulajdonos nem szedi fel megel�zve b�rkit, akkor a k�zter�leten szabadon felszedhet� a term�s. A b�rs�g kiszab�sa pedig egyenesen jogellenes. Az �j ismeretek tudat�ban felh�vtam a jegyz� urat K�lozon, �s ismertettem ezen passzust. �g�retet kaptam, hogy leszedik a plak�tokat, illetve esetleg �tfogalmazz�k, valamint t�j�koztatott a jegyz� �r, hogy szab�lys�rt�s�rt senkit nem b�rs�goltak meg ez �gyben.

Z�r�sk�nt m�g egy r�vid id�zet a Polg�ri T�rv�nyk�nyvb�l:

„5. � (1) A t�rv�ny tiltja a joggal val� vissza�l�st.

(2) Joggal val� vissza�l�snek min�s�l a jog gyakorl�sa, ha az a jog t�rsadalmi rendeltet�s�vel �ssze nem f�r� c�lra ir�nyul, k�l�n�sen ha a nemzetgazdas�g megk�ros�t�s�ra, a szem�lyek zaklat�s�ra, jogaik �s t�rv�nyes �rdekeik csorb�t�s�ra vagy illet�ktelen el�ny�k szerz�s�re vezetne.”