�llatvil�g 2.

 

Kanalasg�m – Plataela leucorodia

 Nem lehet �sszet�veszteni m�s mad�rral. Jellegzetes cs�r�t oldal ir�nyban ide-oda mozgatja a sek�ly v�zben, hogy kisebb halakat �s m�s v�zi �llatokat fogjon �ssze. K�l�nf�le vizes �l�helyeken, n�dasokban f�szkel, gyakran m�s madarakkal egy�tt, rendszerint g�mf�l�kkel.  V�dett!

 

 

 Fekete hark�ly- Dryocopus martius

  A s�ks�g �s a hegyek nagyobb erdeit, parkjait lakja, ahol er�s t�rzs� f�kba kb. f�l m�ter m�ly od�t, k�sz�t. Tavasszal, mint a t�bbi hark�ly, sz�raz �gcsonkon dobol. Ilyenkor a fa alatt t�m�ntelen forg�cs tal�lhat�. F�szk�t t�bbnyire 4 m-n�l magasabban tal�ljuk. F�leg faront� bogarak l�rv�ival, de hangy�kkal �s b�bjaikkal is t�pl�lkozik. V�dett!

 

 

�z - Capreolus capreolus

Aljn�v�nyzettel bor�tott erd�s�gekben, de a sz�nt�f�ldek �s a r�tek

k�z�tt, elter�l� kisebb-nagyobb ligetekben, boz�tosokban is �l. Minden

�znek megvan a saj�t terat�riuma. Ny�ron mag�nyosan vagy n�h�nyadmag�val j�r, de t�len nagyobb csapatokba ver�dik, amelyeket

egy-egy id�sebb �zsuta vezet. A suta m�jus-j�niusban egy vagy

k�t, ritk�bban h�rom, pettyes gid�t ellik. K�l�nb�z�

n�v�nyekkel, hajt�sokkal, term�sekkel t�pl�lkozik.

 

 

 

Sz�rcsa-Fulica Atra

 Mindenf�le er�sen ben�tt tavon �l. M�rciusban keresik fel k�lt�ter�let�ket. F�szk�ket a v�z sz�n�re a n�v�nyzet hat�r�n n�db�l stb. �p�tik. Gyakran hidat is �p�t hozz�. Fi�k�i 22 napra kelnek ki, melyek feje narancssz�n�. Apr� v�zi�llatokkal t�pl�lkozik, de

magokat �s n�v�nyi r�szeket is elfogyaszt. V�dett!

 

 

 

F�rge gy�k -Lacerta agilis

Teljes hossza olykor a 20 cm-t is meghaladja. A n�szruh�s h�m oldalai �l�nkz�ld sz�n�ek. S�ks�gon �s dombvid�ken egyar�nt el�fordul. A meleg napos helyeket kedveli.5-8 toj�s�t j�niusban kis g�d�rbe rakja, a fiatalok augusztusban kelnek ki. T�li �lomra okt�berben vonul, f�ldi lyukakba �s j�ratokba, talajreped�sekbe vagy vastagabb lomb �s mohap�rna al� h�z�dik. Rovarokkal, p�kokkal �s sz�zl�b�akkal t�pl�lkozik. V�dett!