Mocs�ri tekn�s-Emys orbicularis.  
H�tp�nc�lja a 20 cm-t ritk�n haladja meg. Magyarorsz�gon a s�k vid�ki 
�ll� �s lass� foly�s� v�zek lak�ja. K�l�n�sen a sek�ly, iszapos r�szeket kedveli, 
de a v�zk�zeli mocsaras, zsomb�kos helyeket is gyakran l�togatja. F�leg rovarokkal, 
f�rgekkel, csig�kkal �s kishalakkal �l. V�dett!




Nagyk�csag-Egretta alba.
�l�helye a nagy kiterjed�s�, s�r�, n�das mocsarak, tavak. F�szk�t n�dsz�lakra
�p�ti, rendszerint a n�das legrejtettebb, leghozz�f�rhetetlenebb r�sz�n.
Hal�szni kij�r a sek�ly vizekre, ahol f�ll�bsz�rig, n�ha hasig g�zolva, 
mozdulatlann� meredve les zs�km�ny�ra.V�dett!




Vaddiszn�-Susscrofa.
Haz�nkban az egyik leggyakoribb nagyvadunk. S�r� aljn�v�nyzettel
bor�tott erd�k lak�ja.Csal�dokban �s kisebb kond�kban �l, csak az
id�sebb kanok j�rnak egyed�l. Napk�zben bokrok,boz�tok s�r�j�ben
rejt�zk�dik, �s csak �jszaka j�r t�pl�l�k ut�n. Mindenev�, de els�sorban
n�v�nyi eredet� t�pl�l�kot fogyaszt: bogy�kat, gy�m�lcs�ket, gy�kereket
�s gum�kat. Vad�szhat�!




V�r�s r�ka-Vulpesvulpes
Eur�pa leggyakoribb kutyaf�le ragadoz�ja. Erd�k, parkok, ligetek lak�ja, 
de sz�vesen tany�zik emberi telep�l�sek k�rny�k�n, 
ahol a kisebb h�zi�llatokat fogdossa.
F�ld alatti �reg�nek mindig t�bb kij�rata van. N�ha a borzzal k�z�s �regben �l. 
F�leg pocokszer�, de emellett m�g m�s kisr�gcs�l�kkal, madarakkal, 
tov�bb� rovarokkal �s csig�kkal is t�pl�lkozik. Vad�szhat�!





Ny�ri l�d-Anser anser.
 F�szk�t t�bbnyire n�dasban, n�ha botl�f�zekre n�dsz�lakb�l �s hasonl� anyagb�l
�p�ti, pihetollakkal b�leli. 4-7 feh�r toj�st rak, melyeken a toj� �l 28
napig. Okt�ber v�g�n d�lre vonul. F�vekkel, magvakkal, hajt�sokkal t�pl�lkozik.
V�dett!




T�k�s r�ce-anasplatyrhyncos.
               S�r�n ben�tt v�zfel�letek, tavak, foly�k lak�ja. F� k�z�, bokrok al�,
 n�ha f�kra �p�ti f�szk�t. 8-14 z�ldesbarna toj�st rak.
A toj� 26 napig egyed�l k�lti ki �ket. Amint meg-sz�radtak a
fi�k�k, azonnal k�vetik anyjukat a v�zre. Vesz�ly eset�n a fi�k�k
remek�l buknak. N�v�nyekkel �s �llatokkal t�pl�lkoznak.Vad�szhat�.





 Feh�r g�lya-Ciconia-ciconia.
 Az eur�paiak Afrik�ban telelnek.Augusztus v�g�n vonul el, 
�s �prilis els� fel�ben �rkezik vissza.
Nagy f�szk�t magas f�kra, tet�kre, k�m�nyekre, �jabban villanyoszlopokra �piti.
2-6 feh�r toj�st tojik, melyeken mindk�t sz�l� 30-34 napig kotlik.
A sz�l�k fi�k�iknak a t�pl�l�kot, ami rovarokb�l, k�t�lt�ekb�l, kis
eml�s�kb�l, giliszt�kb�l �ll, a f�szekbe hordj�k.V�dett!




Nappli p�vaszem-Inachis io.
�g�sz Eur�paban elterjedt.N�lunk is igen gyakori.
Sz�rnyainak feszt�vols�ga mintegy 60 mm.
K�t nemzed�ke j�nius-j�liusban �s augusztus-szeptemberben,
illetve �ttelel�s ut�n m�rcius-m�jusban rep�l. Meleg,napf�nyes id�ben n�ha t�len is
felbukkan. Herny�ja fekete vagy sz�rk�sbarna,elmos�dott s�rga vagy z�ld
�rnyalat� h�t-�s oldalvonalakkal, �lt�sk�i feket�k. T�pn�v�nye a csal�n.




 Kecskeb�ka-Rana esculent
S�k,domd-�s hegyvid�ken egyar�nt fellelhet�. �lland�an a v�zben vagy annak
k�rny�k�n tal�lhat�. A n�st�ny m�jus k�zepe t�j�n mintegy 2000-3000 pet�t rak.
L�rv�i szeptemberre alakulnak �t. Rovarokkal, f�rgekkel, p�kokkal, �l, 
de bekebelezi a kis halakat, s�t olykor saj�t fajt�rsait is.
T�li �lm�t a felserd�lt �llat az iszapban t�lti, a fiatal pedig a sz�razon.
V�dett!





S�rga billeget�-Motacilla flava.
  A s�ks�gi vizeny�s r�teket lakja.A toj� atalajra f�sz�lakb�l, tollakb�l,
 sz�rb�l �p�ti f�szk�t.
4-6 feh�res vagy r�t sz�n�, barna foltokkal s�r�n tark�llt toj�st rak.13 napig kotlik.
Rovarokkal, p�kokkal, f�rgekkel �s kis csig�kkal t�pl�lkozik.
Szeptemberben vonul el d�lre.
El�zetesen csapatokba ver�dik, melyek a n�dasban �jszak�znak.V�dett!

K�p �s sz�veg: Tak�cs Tibor