Mocsári teknős-Emys orbicularis.  
Hátpáncélja a 20 cm-t ritkán haladja meg. Magyarországon a sík vidéki 
álló és lassú folyású vízek lakója. Különösen a sekély, iszapos részeket kedveli, 
de a vízközeli mocsaras, zsombékos helyeket is gyakran látogatja. Főleg rovarokkal, 
férgekkel, csigákkal és kishalakkal él. Védett!




Nagykócsag-Egretta alba.
Élőhelye a nagy kiterjedésű, sűrű, nádas mocsarak, tavak. Fészkét nádszálakra
építi, rendszerint a nádas legrejtettebb, leghozzáférhetetlenebb részén.
Halászni kijár a sekély vizekre, ahol féllábszárig, néha hasig gázolva, 
mozdulatlanná meredve les zsákmányára.Védett!




Vaddisznó-Susscrofa.
Hazánkban az egyik leggyakoribb nagyvadunk. Sürü aljnövényzettel
borított erdők lakója.Családokban és kisebb kondákban él, csak az
idősebb kanok járnak egyedül. Napközben bokrok,bozótok sűrűjében
rejtőzködik, és csak éjszaka jár táplálék után. Mindenevő, de elsősorban
növényi eredetű táplálékot fogyaszt: bogyókat, gyümőlcsöket, gyökereket
és gumókat. Vadászható!




Vörös róka-Vulpesvulpes
Európa leggyakoribb kutyaféle ragadozója. Erdők, parkok, ligetek lakója, 
de szívesen tanyázik emberi települések környékén, 
ahol a kisebb háziállatokat fogdossa.
Főld alatti üregének mindig több kijárata van. Néha a borzzal közös üregben él. 
Főleg pocokszerű, de emellett még más kisrágcsálókkal, madarakkal, 
továbbá rovarokkal és csigákkal is táplálkozik. Vadászható!





Nyári lúd-Anser anser.
 Fészkét többnyire nádasban, néha botlófüzekre nádszálakból és hasonló anyagból
építi, pihetollakkal béleli. 4-7 fehér tojást rak, melyeken a tojó ül 28
napig. Október végén délre vonul. Füvekkel, magvakkal, hajtásokkal táplálkozik.
Védett!




Tőkés réce-anasplatyrhyncos.
               Sűrün benőtt vízfelületek, tavak, folyók lakója. Fű közé, bokrok alá,
 néha fákra építi fészkét. 8-14 zőldesbarna tojást rak.
A tojó 26 napig egyedül költi ki őket. Amint meg-száradtak a
fiókák, azonnal követik anyjukat a vízre. Veszély esetén a fiókák
remekül buknak. Növényekkel és állatokkal táplálkoznak.Vadászható.





 Fehér gólya-Ciconia-ciconia.
 Az európaiak Afrikában telelnek.Augusztus végén vonul el, 
és április első felében érkezik vissza.
Nagy fészkét magas fákra, tetőkre, kéményekre, újabban villanyoszlopokra épiti.
2-6 fehér tojást tojik, melyeken mindkét szülő 30-34 napig kotlik.
A szülők fiókáiknak a táplálékot, ami rovarokból, kétéltűekből, kis
emlősökből, gilisztákból áll, a fészekbe hordják.Védett!




Nappli pávaszem-Inachis io.
Égész Európaban elterjedt.Nálunk is igen gyakori.
Szárnyainak fesztávolsága mintegy 60 mm.
Két nemzedéke június-júliusban és augusztus-szeptemberben,
illetve áttelelés után március-májusban repül. Meleg,napfényes időben néha télen is
felbukkan. Hernyója fekete vagy szürkésbarna,elmosódott sárga vagy zőld
árnyalatú hát-és oldalvonalakkal, áltüskéi feketék. Tápnövénye a csalán.




 Kecskebáka-Rana esculent
Sík,domd-és hegyvidéken egyaránt fellelhető. Állandóan a vízben vagy annak
környékén található. A nőstény május közepe táján mintegy 2000-3000 petét rak.
Lárvái szeptemberre alakulnak át. Rovarokkal, férgekkel, pókokkal, él, 
de bekebelezi a kis halakat, sőt olykor saját fajtársait is.
Téli álmát a felserdűlt állat az iszapban tölti, a fiatal pedig a szárazon.
Védett!





Sárga billegető-Motacilla flava.
  A síksági vizenyős réteket lakja.A tojó atalajra fűszálakból, tollakból,
 szőrből építi fészkét.
4-6 fehéres vagy rőt színü, barna foltokkal sűrűn tarkállt tojást rak.13 napig kotlik.
Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és kis csigákkal táplálkozik.
Szeptemberben vonul el délre.
Előzetesen csapatokba verődik, melyek a nádasban éjszakáznak.Védett!

Kép és szöveg: Takács Tibor